Az idén sem lesz kolbászból a kerítés

2020 milyen fontosabb trendeket hozott? A pandémia hogyan, mennyiben forgatta fel az ingatlanpiacot? 

Az elmúlt öt évben, elsősorban 2015 és 2018 között egyértelmű piaci élénkülés ment végbe. Újabb és újabb szereplők léptek piacra, miközben az adásvételek számával együtt látványosan emelkedtek az árak is. 2019 azonban elhozta a trendfordulót, mikorra az ingatlanárak, elsősorban Budapesten és a hazai nagyvárosokban már tényleg a megfizethetőség plafonját súrolták, a piacon pedig rendkívül magas, megközelítőleg 30 százalékos arányban mozogtak a befektetési célú vásárlók. 

A Magyar Állampapír Plusz kötvény másfél évvel ezelőtti bevezetése azonban igazi alternatívát jelentett a befektetőknek, amellyel az ingatlanhoz hasonló versenyképes, biztonságos, ugyanakkor sokkal kevesebb macerával járó befektetési termék került a piacra. Így a 2019 nyarán a befektetési célú vásárlók nagy része eltűnt a piacról, akik jellemzően többet tudtak fizetni az ingatlanokért, mint a lakossági vásárlók. Vagyis a kötvénykibocsátás nagyban megakadályozta, hogy az égig nőjenek az ingatlanárak, és elindulhatott a piacon egy konszolidációs folyamat. 2020-ban ehhez képest végig hullámvasúton ültünk. 

2020 eleje is a szokásos piaci élénküléssel indult. 

Ahogy minden évben, 2020 januárja és februárja is erős hónap volt az ingatlankeresések szempontjából. A családok valóban nem egyszer az év végi összezártság időszakában, bejglimajszolás közben hozzák meg a lakhatásukkal kapcsolatos nagyobb horderejű döntéseket. Mivel a magyarok többségének a lakása, a háza élete vagyontárgya, a hazai lakosság pedig 85 százalékban saját tulajdonú ingatlanban lakik, azon túl, hogy a vásárlást erősen megfontoljuk, előtte el is kell adni az aktuális otthonunkat. Ez az esetek többségében két-három hónapot is igénybe vesz. 

Majd márciusban megérkezett az év eleji lendületet megtörő Covid. 

A március közepétől május végéig tartó kijárási korlátozások időszakában, ahogy várható volt, megközelítőleg 40-50 százalékkal estek vissza az ingatlan-adásvételek. Ami minden bizonnyal életben tartotta a lakáspiaci folyamatokat, hogy akik például január-február magasságában lefoglalózták a következő otthonukat, hogy majd március-áprilisban kifizetik a teljes vételárat, ők ekkor már különösebben nem voltak választási helyzetben. Legfeljebb a legtöbbször 10-15 százalékos foglaló elbukását bevállalva dönthettek úgy, hogy elállnak a vásárlástól, amivel viszont nagyon nem jártak volna jól. Majd a lakosság májusban és júliusban bepótolta a március-áprilisban elhalasztott adásvételeket. 

A járvány hatására sokan költöztek vidékre. 

Tavaly nyáron szinte nem is volt olyan eladásra szánt ingatlan a Balaton környékén, amit ne vettek volna meg a befektetők vagy a saját célra vásárlók. Ugyanakkor mellettük megjelent egy harmadik, szintén nem elhanyagolható létszámú réteg is. Akik a járványhelyzet miatt annyi időt töltöttek home office-ban, hogy rájöttek, akár fel is adhatják a budapesti, városi albérletüket, mert az állandó Balaton-parti nyaralójukból is ugyanúgy el tudják végezni a munkájukat. Legfeljebb, ha kell, heti egy két alkalommal felutaznak az irodába. 

Októbertől kitört a második hullám, azonban a kormány haladva az év vége felé, egyre több, új otthonteremtési támogatási elemet jelentett be. Köztük a lakásfelújítási támogatást és az ötszázalékosra csökkentett lakásáfát. 

Hatalmas várakozás övezte az év elejét, és az akkortól élő új családtámogatási formákat, ne feledjük, ezeket mind bizonyos feltételekhez, legtöbbször a gyermekvállaláshoz kötik, és nem örökre szólnak, cserébe határidősek. Arra ne várjon senki, hogy 2021-ben ismét 10-20 százalékkal emelkednek a lakásárak, mert a vevőkre rászabaduló támogatásokat az eladók majd zsebre teszik. Már csak azért sem, mert 2019-ben körülbelül 30 ezer csokos szerződést kötöttek a családok, ami körülbelül 150 ezer tranzakciót jelentett. Ebből kiindulva mindez minden negyedik, ötödik ingatlanvásárlást érintett. Ez az arány 2021-ben biztosan javulni fog, de a kedvezmények a saját célra vásárló családok pénztárcájában landolhatnak, akik kevesebbet tudnak fizetni egy-egy ingatlanért mint a befektetők vagy a külföldiek. A célzott állami támogatásoknak köszönhetően mindenképpen lesz forgalomélénkülés, több adásvételre kerül majd sor, ám ezek várhatóan nem változtatnak a tendencián, a korábban már említett lakáspiaci konszolidáción, a lassan csökkenő, a reálishoz közelítő lakásárakon. 2021-ben a saját célra vásárlók nagy eséllyel azt élhetik meg, hogy sokat javulhat a helyzetük, ez egyben azt is jelenti, hogy az eladóknak idén sem lesz kolbászból a kerítés. A korábbi trendforduló után nagy eséllyel 2021-ben is ugyanúgy folytatódik a lassú konszolidáció, a mérsékelt visszarendeződés a lakáspiacon, érezhető hatás lesz idén az árak megfizethetőbb tartományba mozdulása. Ám arra jobb, ha senki sem számít, hogy egy éven belül tíz-húsz százalékos árcsökkenés megy végbe. Az áremelkedés egyébként is sokkal gyorsabban zajlik a lakáspiacon is, mint az árak visszarendeződése.

Join The Discussion

Compare listings

Compare